Január 22-e, a magyar kultúra napja alakalmából Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium a Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal együtt a Magyar Kultúra Lovagja címmel négy erdélyit is megjutalmazott: dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/ tanár, néprajzkutató - a néprajztudomány szolgálatáért, dr. Fodor Ferenc /Marosvásárhely/ szemészorvos, egyetemi tanár - gyógyító és tudományos munkásságáért, Kerekes Tóth Erzsébet /Marosvásárhely/ népdalénekes, előadóművész - a zenei anyanyelv megőrzéséért, Mészáros József /Marosvásárhely/ bibliográfus - könyvtárszervező és kulturális értékmentő munkásságáért. A díjkiosztás, illetve a lovaggá ütés szertartása jan. 21-én történt Budapesten, a Stefánia Palotában. /Erdélyi kitüntetettek a Magyar Kultúra Napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25.
2004. július 13.
Rendbe tömörülésükről döntöttek a júl. 11-én véget ért túrkevei országos találkozójukon a Magyar Kultúra Lovagjai. Nick Ferenc a lovagi címet adományozó Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a Kultúra Lovagrendjének azt a küldetést szánják, hogy tagjai küzdjenek a népek, nemzetiségek kultúráinak egyenrangúságáért, együttéléséért, ugyanakkor harcoljanak egyes kultúrák hegemonisztikus törekvései ellen. A Kultúra Lovagrendje nem azonos a Magyar Kultúra Lovagjainak társaságával. /Már rendesek a magyar kultúra lovagjai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2004. december 13.
Megdöbbenéssel fogadta a magyarországi Túrkeve vezetősége, hogy erdélyi testvérvárosukban, Nagyszalontán nem fogadták a település nagyszámú küldöttségét a kettős állampolgárságról szóló anyaországi népszavazás sikertelensége miatt. A túrkeveiek ötvenfős delegációja a hét végén érkezett volna a hajdúvárosba. Néhány nappal a szombati esemény előtt azonban arról tájékoztatták Szabó Zoltán túrkevei polgármestert, hogy nem fogadhatják a testvérvárosi vendégeket. A Túrkevéért Alapítvány elnöke – akinek jóvoltából évekkel ezelőtt Sinka Istvánnak is szobrot állítottak Szalontán – elmondta, ünnepi műsoruk mellett a magyarországiak két örömhírrel lepték volna meg a nagyszalontaiakat. Az anyaországi testvérváros javaslatára a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány Dánielisz Endre hajdúvárosi helytörténésznek adományozta a Magyar Kultúra Lovagja elismerést, emellett a január 22-i díjátadáson jelentik be azt is, hogy Nagyszalonta kapja az alapítvány 21. századi emlék békeoszlopát. /Rostás Szabolcs: Stop a túrkevei küldöttségnek), dec. 13./
2005. február 9.
A Magyar Kultúra Napján Budapesten a Magyar Kultúra Lovágjává ütötték Kiss Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutatót, a szárhegyi alkotóközpont munkatársát. A lovagi kitüntetést a Falvak Kultúrájáért Alapítvány osztja ki minden évben, idén összesen 36 személyt avattak lovaggá. Kiss Portik Irén megjegyezte, hogy a december 5-i népszavazás után Hiller Istvántól vagy a mostani minisztériumtól nem tudott volna elfogadni semmilyen kitüntetést. Néprajzos kollegái meggyőzték, hogy ezek pártatlan, kultúrafelmérő emberek, akik arányosan próbálják a kitüntetéseket elosztani a magyar kultúráért dolgozó emberek között. /Gál Éva Emese: Lovaggá ütötték Kiss Portik Irént. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2005. május 24.
Dzsingisz kánhoz, Napóleonhoz, Hitlerhez és Sztálinhoz hasonló kegyetlen zsarnoknak nevezte Attila hun vezért a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) május 23-án abban a nyilatkozatban, amelyben tiltakozott az ellen, hogy Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes a hétvégén egy csallóközi faluban, Csicsón beszédet mondott egy Attilát ábrázoló szobor leleplezésekor. A budapesti Frech Ottó és a csicsói Nagy Géza faszobrász japán kőrisfából faragott Attila-szobrát a Falvak Kultúrájáért Alapítvány adományozta a magyarok lakta Csicsónak, hogy ily módon megalapozza a faluban létesülő szoborparkot. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./
2006. január 16.
A budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány ez alkalommal Tatár Zoltán nyugalmazott tanárnak, közírónak adományozta a Magyar Kultúra Lovagja címet, amelyet január 15-én Kolozsváron, a Pata utcai református templomban dr. Gaal György, a Házsongárd Alapítvány elnöke nyújtott át. Laudációjában kifejtette: Tatár Zoltán írásai néprajzi, helytörténeti és irodalmi szempontból egyaránt nagy jelentőségűek. Páratlan szerepet töltenek be a kolozsvári emlékirodalomban. Megelevenedik az egykori Hóstát, Kolozsvár egy része az Attila utcától a Magyar utcáig. /Vetési Júlia: A múlt jövője. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
2007. május 28.
Kalotaszeg fővárosában, Bánffyhunyadon az elmúlt hétvégén tartották a városnapokat. Bemutatták a város monográfiáját, a Bánffyhunyad, település az Európa felé vezető című munka az egykori vásárközpontot földrajzilag és történelmileg is bemutatja, külön fejezetet szentelve a város híres szülötteinek és díszpolgárainak. A helyi Ravasz László Emlékházban a magyar művészetekről tartott előadást Váradi Ferenc, majd bemutatták a 150 évvel ezelőtti lakodalmas szokásokat. Május 27-én Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke adta át gróf Bánffy Katalinnak, az édesapjának, Bánffy Miklós grófnak odaítélt posztumusz Magyar Művészetért-díjat. A település névadójáról Váradi Kusztos Györgyi emlékezett meg. Ezt követően a főtéren ünnepélyes keretek közt adták át a városnak januárban odaítélt 21. századi Béke Emlékoszlopot. Mig Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke kifejtette: az alapítvány segítségével már 500 emlékművet sikerült felállítani szerte a világban. – Ez az emlékmű az egyetlen az országban, és erre méltán lehetnek büszkék a város lakói. Nemrég sikerült hat ilyen emlékoszlopot felállítani Szerbia, Szlovákia, Ausztria és Szlovénia különböző településein. A bánffyhunyadi emlékmű felszentelésével a 93 000 négyzetméteres Magyarország körül létrejött a béke gyűrűje – mondta az elnök. A város főterén felállított, repülő galambot ábrázoló faszobor Csoma Gergely fotó- és szobrászművész munkája, aki szerint jó helyre került az emlékoszlop. /D. I. : Béke emlékoszlopot avattak Bánffyhunyadon. Gazdag kulturális kínálat a városnapokon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2007. december 24.
Tizedik születésnapján Székelyudvarhelyen, a Digital 3 Televízió stúdiótermében a Kékiringó Néptáncegyüttes alkalomhoz illő gálaműsorral várta a közönséget. Rengetegen voltak kíváncsiak a gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesre. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyarország Felfedezői Szövetséggel együttműködve január 22-én adományozza kulturális örökségápoló, ifjúsági közösségek számára az Örökség-serleget. Ezt a nemzeti vonatkozású elismerést évente két szervezetnek adományozzák. A Magyar Kultúra Lovagrend az Örökség-serleg adományozásának 2008-as januári időpontját előbbre hozták azért, hogy a Kékiringó születésnapján átadhassák a táncosoknak, a vezetőnek, Both Arankának a megtisztelő elismerést. Az est fénypontját jelentette a zászlóavatás. /Barabás Blanka: Örökség-serleg a Kékiringónak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 24./
2008. október 20.
Horvátországból Magyarországról, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából érkeztek pedagógusok Tihanyba, az Adrianus Kárpát-medencei Magyar Iskola Hálózat első konferenciájára. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány hozta létre az Adrianus Kárpát-medencei Magyar Iskola Hálózatot. Október 18-án Tihanyban tartották a hálózat első konferenciáját. A Szülőföld Alap támogatással megvalósuló rendezvény célja a kárpát-medencében működő alap-és középfokú magyar iskolák, valamint vasárnapi iskolák közötti példaértékű együttműködés kialakítása volt. A résztvevők sikeres projekteket ismertettek meg egymással. A hálózat tagjai a jövőben közös honlapot működtetnek. A konferencia vendége volt Varga Attila főtanácsos, aki bemutatta az Oktatási és Kulturális Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságát és tájékoztatást nyújtott a pályázati lehetőségekről. /Adrianus Kárpát-medencei Magyar Iskola Hálózat. = Kárpátalja, okt. 20./
